A számítógép tápegysége
A számítógép ATX-es tápegysége
Bevezető
Ha állandó gond van a számítógéppel - valamelyik része nem, vagy helytelenül működik, a gép magától kikapcsol, vagy el sem idul, esetleg csak hosszas várakozás után lehet bekapcsolni - joggal gyanakodhatunk a tápegység hibájára.
Előtte azonban ellenőrizzük, hogy rendben vannak-e a csatlakozások (nem csak a tápellátásé) és hogy a hűtőtönk rendesen felfekszil-e a processzorra. Ha magunk szereltük a gépet és úgy találjuk, hogy nincs vagy kevés hőátadó paszta van a hűtőtömb felületén (gyárilag tesznek rá, amikor az üzemben ellenőrzik a működését), tegyünk a közepére egy keveset és úgy helyezzük rá a CPU-ra. Nagyon kevés kell belőle és mint mondtam, csak a közepére tegyünk, mert összeszereléskor szét fog terülni a teljes hűtőfelületen. Csak annyi marad az érintkező felületek között, amennyit a felület egyenetlensége felvesz. A többi a széleken kitüremkedik és csak szennyezi az alkatrészeket.
Egy kis okoskodás
A tápegység a számítógép nagyon fontos eleme. Nagyban befolyásolja a helyes működést. Manapság 500-550W-osnál kisebb teljesítményűt nem érdemes vásárolni (én 800W-osat használok), mert az újabb videokártyák, de a CPU-k is tetemes energiát fogyasztanak. Szélsőséges esetben még a 800W-os tápegység is éppenhogy elbírja a terhelést. Nálam ugyan régebbi, GeForce 8600GTS videokártya és 65W-ot fogyasztó CPU üzemel, ám a gépben 8GB memória, 2 db DVD-meghajtó 4 db merevlemez-meghajtó, 1 db floppymeghajtó, hangfalrendszer és 5 foglalt USB-hely is növeli a tápegység teljesítményfelvételét. Ez persze meg sem közelíti a 800W-ot, ám ha minden említett részegység a legnagyobb fogyasztású lenne (maximalisták esetében), akkor máris kevés lenne az 500W, de a 800W-os táp még ekkor is bőven elég lenne egyelőre. Minden esetre, ha csak általános célra használjuk a gépet és emiatt nem óhajtunk nagyteljesítményű részegységeket vásárolni bele, illetve merevlemez-meghajtóból is csak egy van benne, ráadásul az alaplapba integrált hangkártyát használjuk és a processzor sem fogyaszt túl sokat, bőven megteszi a 350W-os tápegység. Ebben az esetben még az 500W-os is fölösleges. Véleményem szerint azonban olyan csekély az árkülönbözet, hogy ilyen esetben is érdemes a nagyobbat megveni, mert ki tudja, nem akarunk-e belátható időn belül bővíteni! Akkor pedig megspóroljuk egy újabb tápegység árát.
Egy kis tudomány
A mai számítógépekben már csakis kapcsolóüzemű tápegységet alkalmaznak. Előnye a hagyományossal szemben a kisebb és könnyebb tarnszformátor, valamint a közel 100%-os hatásfok. Hátránya a zavaró rádiófrekvenciás sugárzás - amit a fémház minimálisra csökkent-, valamint a bonyolultabb felépítés. Mindezeket azonban ellensúlyozzák az említett előnyök. Pénztárcánkat kiméli, hogy elviseli a zárlatot.
A kapcsolóüzemű tápegység a feszültség- és áram előállításához, valamint azok állandó értéken tartásához nagyfrekvenciás kapcsolójelet használ. A bemeneti váltóáramból egyenirányítás és szűrés után egyenáramot állít elő, amelyet tranzisztorokkal 50 kHz-2 MHz közötti frekvenciával kapcsolgat. Ebből állítja elő a háromféle feszültséget, amelyeket ismét szűr, majd stabilizál, végül a kimenetét mégegyszer szűri.
Háromféle feszültséget szolgáltat
+3,3V Bővítőkártyákhoz (PCI, PCMCIA, AGP, stb.), processzorhoz, olyan integrált
tápegység-áramkörökhöz, amelyek pl. kisebb feszültséget állítanak elő
-12V A soros-port negatív feszültségszintjéhez
GND Közös (föld) pont. Ehhez képest értendő a többi feszültségszint
+5V Kommunikációs csatornák felső szintjéhez (IDE), USB-eszköz tápellátása,
bővítőkártya, hardverelemek tápellátása
+5VSB * Ez a feszültség a számítógép kikapcsolása után is jelen van azon eszközök
számára, amelyek a számítógép elindulását biztosítják - PS/2, USB-
billentyűzet és egér, PCI-kártya, hálózati kártya (wake-up LAN)
-5V
+12V Főleg a merevlemez, optikai meghajtó, hajlékonylemez-meghajtó motorja,
ventilátor, valamint a soros-port pozitív ága számára
A tápegység működése
Amikor kikapcsoljuk a számítógépet, az alaplap tápellátását biztosító csatlakozó egyik pontján marad egy készenléti feszültség. Egy áramkör figyeli az alaplapon a számítógép házán levő ki/be-kapcsoló gombot és amikor azt megnyomják, egy másik csatlakozótüskén jelzi a tápegységnek, hogy üzemszerű tápellátásra van szükség. Ha a BIOS-ban beállítjuk, hogy a hálózati-kártya is kapjon készenléti tápellátást, az folyamatosan figyeli az internet felől érkező adatcsomagot, s ha onnan indítójelet kap, felébreszti a számítógépet és a hálózati-kártya egy másik áramkörén keresztül jelzi a tápegységnek a feszültségigényt. Ez az úgynevezett Wake On Lan.
A mai ATX-tápegységeknek már igen nagy teljesítményt kell leadniuk, mivel megnőtt a CPU-k (processzorok) és GPU-k (grafikus fekdolgozóegység) teljesítménye, ezzel együtt pedig teljesítményfelvételük is.